<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>RGB és CMYK - Extraverz Blog</title>
	<atom:link href="https://extraverz.com/t%C3%A9mak%C3%B6r/rgb-es-cmyk/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://extraverz.com/témakör/rgb-es-cmyk/</link>
	<description>Online pénzkeresés, blokklánc, online tanulás</description>
	<lastBuildDate>Tue, 28 May 2024 19:47:23 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9</generator>

<image>
	<url>https://extraverz.com/wp-content/uploads/2020/04/cropped-FB-extraverz-32x32.jpg</url>
	<title>RGB és CMYK - Extraverz Blog</title>
	<link>https://extraverz.com/témakör/rgb-es-cmyk/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>RGB és CMYK &#8211; mi a különbség köztük?</title>
		<link>https://extraverz.com/rgb-es-cmyk-mi-a-kulonbseg-koztuk/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Extraverz.com]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 14 Sep 2020 11:20:34 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Extraverz Blog]]></category>
		<category><![CDATA[Nyomdai színek]]></category>
		<category><![CDATA[RGB és CMYK]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://extraverz.com/?p=214</guid>

					<description><![CDATA[<p>Mi a különbség az RGB és a CMYK között? A CMYK megértéséhez ismernünk kell az RGB fogalmát&#8230; Az RGB színmodell egy additív színmodell, amelyben a vörös, a zöld és a kék fény különféle módon összeadódik a színek széles skálájának reprodukálásához. &#160; A modell neve, vagyis az RGB, a három additív elsődleges szín, a vörös, a zöld és a kék kezdőbetűiből származik. Az RGB színes modell fő célja a képek érzékelése, ábrázolása és megjelenítése elektronikus rendszerekben, például televízióban és számítógépekben, bár a hagyományos fotózásnál is használták. Az elektronikus korszak előtt az RGB színmodellnek már szilárd elmélete volt a hátterében, amely a színek emberi észlelésén alapult. Az RGB eszközfüggő színmodell: A különböző eszközök eltérően észlelik vagy reprodukálják az adott RGB-értéket, mivel a színelemek (például foszforok vagy színezékek) és az egyes R-, G- és B-szintekre adott válaszuk gyártónként eltérő, vagy akár ugyanabban az eszközben az idő múlásával. Így az RGB-érték valamilyen színkezelés nélkül nem határozza meg ugyanazt a színt az eszközök között. Tipikus RGB beviteli eszközök a színes tévé- és videokamerák, képolvasók és digitális kamerák. Jellemző RGB kimeneti eszközök a különböző technológiájú (CRT, LCD, plazma, OLED, kvantumpontok stb.) TV-k, számítógépek és mobiltelefon-kijelzők, videoprojektorok, többszínű LED-kijelzők és egyéb, nagy képernyők. A színes nyomtatók viszont nem RGB eszközök, hanem kivonó színes eszközök (jellemzően CMYK színes modellek). A CMYK színmodell egy szubtraktív színmodell, amely a CMY színmodellen alapul, színes nyomtatásban használják és magát a nyomtatási folyamatot is leírják. A CMYK az egyes színes nyomtatásokban használt négy tintalapra utal: cián, bíborvörös, sárga és kulcs (fekete). A CMYK modell úgy működik, hogy részben vagy teljesen elfedi a színeket egy világosabb, általában fehér háttéren. A tinta csökkenti az egyébként visszaverődő fényt. Egy ilyen modellt szubtraktívnak nevezünk, mert a tinták &#8222;kivonják&#8221; a vörös, zöld és kék színeket a fehér fényből. Az additív színmodellekben, mint például az RGB, a fehér az összes elsődleges szín &#8222;additív&#8221; kombinációja, míg a fekete a fény hiánya. A CMYK modellben éppen ellenkezőleg: a fehér a papír vagy más háttér természetes színe, míg a fekete a színes tinták teljes kombinációjából származik. A tinta költségeinek megtakarítása és a mélyebb fekete tónusok előállítása érdekében a telítetlen és sötét színeket a cián, a bíbor és a sárga kombináció helyett fekete tintával állítják elő. A CMYK nyomtatással a féltónus (más néven szűrés) lehetővé teszi az elsődleges színek teljes telítettségénél kevesebbet; Minden elsődleges szín apró pontjai elég kicsi mintával vannak nyomtatva ahhoz, hogy az emberek egyszínűt érzékeljenek. A 20% -os félárnyalattal nyomtatott bíborvörös például rózsaszínű színt eredményez, mert a szem a nagy fehér papír apró bíborvörös pontjait világosabbnak és kevésbé telítettnek érzékeli, mint a tiszta bíborvörös festék színe. Féltónus nélkül a három elsődleges eljárási szín csak szilárd tömbként nyomtatható és ezért csak hét színt tudott előállítani: magukat a három alapanyagot, plusz három másodlagos színt, amelyek két első réteg rétegezésével készültek: a cián és a sárga zöldet, a cián és a bíbor kéket, a sárga és a bíbor vöröset eredményez (ezek a szubtraktív másodlagos színek nagyjából megfelelnek az additív alapszíneinek), ráadásul mindhármukat rétegezve feketét eredményeznek. Félárnyékolással teljes színtartomány érhető el. Szeretnél többet tudni a nyomdai színekről, papírméretekről és az anyagleadásról? Látogass el a Nyomdai.hu oldalra és minden kérdésedre választ kaphatsz! &#160; by: ExtraverzBlog</p>
<p>The post <a href="https://extraverz.com/rgb-es-cmyk-mi-a-kulonbseg-koztuk/" data-wpel-link="internal">RGB és CMYK &#8211; mi a különbség köztük?</a> appeared first on <a href="https://extraverz.com" data-wpel-link="internal">Extraverz Blog</a>.</p>
]]></description>
		
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
