RGB és CMYK – mi a különbség köztük?
Mi a különbség az RGB és a CMYK között? A CMYK megértéséhez ismernünk kell az RGB fogalmát…
Az RGB színmodell egy additív színmodell,
amelyben a vörös, a zöld és a kék fény különféle módon összeadódik a színek széles skálájának reprodukálásához.
A modell neve, vagyis az RGB, a három additív elsődleges szín, a vörös, a zöld és a kék kezdőbetűiből származik. Az RGB színes modell fő célja a képek érzékelése, ábrázolása és megjelenítése elektronikus rendszerekben, például televízióban és számítógépekben, bár a hagyományos fotózásnál is használták. Az elektronikus korszak előtt az RGB színmodellnek már szilárd elmélete volt a hátterében, amely a színek emberi észlelésén alapult.
Az RGB eszközfüggő színmodell:
A különböző eszközök eltérően észlelik vagy reprodukálják az adott RGB-értéket, mivel a színelemek (például foszforok vagy színezékek) és az egyes R-, G- és B-szintekre adott válaszuk gyártónként eltérő, vagy akár ugyanabban az eszközben az idő múlásával. Így az RGB-érték valamilyen színkezelés nélkül nem határozza meg ugyanazt a színt az eszközök között. Tipikus RGB beviteli eszközök a színes tévé- és videokamerák, képolvasók és digitális kamerák. Jellemző RGB kimeneti eszközök a különböző technológiájú (CRT, LCD, plazma, OLED, kvantumpontok stb.) TV-k, számítógépek és mobiltelefon-kijelzők, videoprojektorok, többszínű LED-kijelzők és egyéb, nagy képernyők.
A színes nyomtatók viszont nem RGB eszközök, hanem kivonó színes eszközök (jellemzően CMYK színes modellek).
A CMYK színmodell
egy szubtraktív színmodell, amely a CMY színmodellen alapul, színes nyomtatásban használják és magát a nyomtatási folyamatot is leírják. A CMYK az egyes színes nyomtatásokban használt négy tintalapra utal: cián, bíborvörös, sárga és kulcs (fekete).
A CMYK modell úgy működik, hogy részben vagy teljesen elfedi a színeket egy világosabb, általában fehér háttéren. A tinta csökkenti az egyébként visszaverődő fényt. Egy ilyen modellt szubtraktívnak nevezünk, mert a tinták „kivonják” a vörös, zöld és kék színeket a fehér fényből.
Az additív színmodellekben,
mint például az RGB, a fehér az összes elsődleges szín „additív” kombinációja, míg a fekete a fény hiánya. A CMYK modellben éppen ellenkezőleg: a fehér a papír vagy más háttér természetes színe, míg a fekete a színes tinták teljes kombinációjából származik. A tinta költségeinek megtakarítása és a mélyebb fekete tónusok előállítása érdekében a telítetlen és sötét színeket a cián, a bíbor és a sárga kombináció helyett fekete tintával állítják elő.
A CMYK nyomtatással a féltónus (más néven szűrés) lehetővé teszi az elsődleges színek teljes telítettségénél kevesebbet; Minden elsődleges szín apró pontjai elég kicsi mintával vannak nyomtatva ahhoz, hogy az emberek egyszínűt érzékeljenek. A 20% -os félárnyalattal nyomtatott bíborvörös például rózsaszínű színt eredményez, mert a szem a nagy fehér papír apró bíborvörös pontjait világosabbnak és kevésbé telítettnek érzékeli, mint a tiszta bíborvörös festék színe.
Féltónus nélkül a három elsődleges eljárási szín csak szilárd tömbként nyomtatható és ezért csak hét színt tudott előállítani: magukat a három alapanyagot, plusz három másodlagos színt, amelyek két első réteg rétegezésével készültek: a cián és a sárga zöldet, a cián és a bíbor kéket, a sárga és a bíbor vöröset eredményez (ezek a szubtraktív másodlagos színek nagyjából megfelelnek az additív alapszíneinek), ráadásul mindhármukat rétegezve feketét eredményeznek. Félárnyékolással teljes színtartomány érhető el.
Szeretnél többet tudni a nyomdai színekről, papírméretekről és az anyagleadásról? Látogass el a Nyomdai.hu oldalra és minden kérdésedre választ kaphatsz!
