Extraverz Blog
Mi az az okos szerződés és hogyan használható?
Blokklánc,  Extraverz Blog,  Kriptovaluták

Mi az az okos szerződés és hogyan használható?

Mi az intelligens, vagy népszerűbb nevén okos szerződés? Az okos szerződés egy önmegvalósító szerződés, amelyben a vevő és az eladó közötti megállapodás feltételeit közvetlenül kódsorokba írják. A kód és az abban foglalt megállapodások egy elosztott, decentralizált blokklánc-hálózaton keresztül léteznek.

A kód vezérli a végrehajtást, a tranzakciók pedig nyomon követhetők és visszafordíthatatlanok. Az okos szerződések lehetővé teszik, hogy megbízható ügyleteket és megállapodásokat hajtsanak végre különböző, anonim felek között, központi hatóság, jogrendszer vagy külső végrehajtási mechanizmus nélkül.

Míg a blokklánc technológiára elsősorban a bitcoin alapjaként gondoltak, a virtuális pénznem megalapozásán túl messze fejlődött.

 

Amit fontos megérteni…

  • Az intelligens szerződések önmegvalósító szerződések, amelyekben a vevő és az eladó közötti megállapodás feltételeit közvetlenül kódsorokba írják.
  • Nick Szabo, az amerikai informatikus, aki 1998-ban feltalálta a „Bit Gold” nevű virtuális valutát, az intelligens szerződéseket számítógépes tranzakciós protokollként határozta meg, amelyek végrehajtják a szerződés feltételeit.
  • Az intelligens szerződések nyomon követhetővé, átláthatóvá és visszafordíthatatlanná teszik a tranzakciókat.

 

Hogyan működnek az okos szerződések?

Az intelligens szerződéseket 1994-ben javasolta először Nick Szabo, amerikai informatikus, aki 1998-ban feltalálta a „Bit Gold” nevű virtuális valutát, 10 évvel a bitcoin feltalálása előtt. Valójában Szabót gyakran úgy említik, hogy ő az igazi Satoshi Nakamoto, a bitcoin anonim feltalálója, amit tagadott.

Szabo az intelligens szerződéseket számítógépes tranzakciós protokollként határozta meg, amelyek végrehajtják a szerződés feltételeit. Az elektronikus tranzakciós módszerek, például a POS (point of sale, azaz értékesítési pont) funkcionalitását szerette volna kiterjeszteni a digitális területre is.

Szabó cikkében szintetikus eszközökre, például származékos ügyletekre és kötvényekre vonatkozó szerződés végrehajtását is javasolta.

 

Szabo ezt írta:

„Ezek az új értékpapírok az értékpapírok (például kötvények) és a derivatívák (opciók és határidős ügyletek) legkülönfélébb kombinálásával jönnek létre. A fizetések nagyon összetett futamidejű struktúrái most beépíthetők szabványosított szerződésekbe és alacsony tranzakciós költségekkel kereskedhetők, ezen összetett futamidő-struktúrák számítógépes elemzése miatt. „

Egyszerűen fogalmazva, bonyolult feltételekkel rendelkező származékos termékek adásvételére utalt. A cikkben szereplő Szabo jóslatok a blockchain technológiát megelőző módon valósultak meg.

Például a derivatív kereskedelem ma többnyire számítógépes hálózatokon keresztül zajlik, összetett kifejezésszerkezetek alkalmazásával.